Miért nem eszik meg a margarint a hangyák?

Tévhitek, városi legendák keringenek a margarinról, de most megválaszoljuk a leggyakoribb, margarinnal kapcsolatos kérdéseket.

Megnézzük a leggyakoribb kérdéseket a margarinnal kapcsolatban.

Igaz, hogy a margarin tele van transzzsírsavakkal?

A margarin ellen felhozott tipikus, általában amerikai cikkek fordításain alapuló érv, hogy tele van az egészségre ártalmas transzzsírsavakkal. Valójában épp most egy évtizede, hogy Magyarországon megszületett az a szigorú transzzsírsav-rendelet, amelynek értelmében itthon kizárólag rendkívül alacsony, 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti élelmiszerek árusíthatók, ráadásul immár az EU-s szabályozás is hasonló limitet ír elő. Ez azt jelenti, hogy nem fordulhat elő, hogy káros transzzsírsavakban gazdag élelmiszert vásároljunk bármely hazai üzletben. A transzzsírsavak kiiktatásánál fontos lépést jelentett, hogy a részben hidrogénezett növényi olajokat lecserélték más, a margarinok kenhetőségét biztosító, szobahőmérsékleten szilárd növényi zsiradékokra.

Sokan még mindig nem tudják, de a transzzsírsavakat gyakorlatilag lehetetlen a normál étkezésből teljesen kiiktatni, mert a hétköznapi sütés-főzés közben is keletkezhet, és még a hidegen sajtolt olívaolajban is megtalálható.

Miért nem eszik meg a margarint a hangyák?

Bizonyára sokan látták azon videók valamelyikét, amelyben a hangyák a vajat megeszik, míg a margarint messzire elkerülik – de vajon ez miért történik így? Az általános magyarázattal szemben nem azért, mert a margarin „műanyag” lenne, hiszen teljesen hétköznapi növényi olajokból – jellemzően repce-, lenmag- és napraforgóolajból – és ivóvízből áll, az összetevőket pedig hűtés közben keverik össze, minden más hókuszpókusz nélkül. A hangyák viselkedése az étkezési szokásukból adódik: e rovarok kedvelt táplálékai között szerepel (a lárvák mellett) a cukortartalmú mézharmat is, így ösztönösen keresik az ehhez hasonló ételeket. A margarinok szénhidráttartalma és ezen belül cukortartalma elhanyagolható, így nem vonzó a hangyáknak, miközben a tejcukrot tartalmazó vaj remek választásnak bizonyul a számukra.

Minden margarint lehet sütésre/főzésre használni?

Nem mindegy, hogy sütéshez vagy szendvicsekhez milyen margarint használunk: ilyenkor elsősorban a zsírtartalmat kell figyelembe venni:

• Egy 70 százaléknál magasabb zsírtartalmú margarin kiváló lehet például sütemények készítéséhez, vagy lazább szerkezetű húsok, zöldségek sütéséhez is.
• Pároláshoz, főzéshez 60 vagy 70 százalékos, csökkentett zsírtartalmú margarinokat használjunk, ezek kifejezetten jó megoldások lehetnek krémlevesek, raguk és főzelékek készítésekor.
• Szendvicskrémekhez pedig válasszunk klasszikus, csökkentett, illetve alacsony zsírtartalmú margarinokat. 
  
  

Fogyaszthatnak margarint a tej- vagy laktózmentesen étkezők?

Mint minden diéta esetében, a tej- és laktózmentesen étkezőknek is oda kell figyelniük arra, hogy körültekintően válasszanak élelmiszereket, így zsiradékot is. Egyes margarinok tartalmazhatnak tejszármazékot, így tejmentes étkezés esetén érdemes 100%-ban növényi alapú margarint választani.

A növényi alapú margarinok már régóta megfelelő alternatívái a vajnak, ráadásul a felhasznált növényi olajoknak köszönhetően telítetlen zsírokban gazdagok, márpedig egészségünk érdekében fontos, hogy a főként az állati eredetű élelmiszerekben megtalálható telített zsírok bevitelét ezek javára csökkentsük.

Azért megjegyezzük, egy jó vajat semmi sem helyettesít.

A margarin fenntarthatóbb, mint a vaj?

Napjainkban egyre égetőbb kérdés az élelmiszerek fenntarthatósága. Bár a tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a hústermelésé, így is igaz, hogy a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma számottevően szerényebb, mint a tehéntejből készült vajé. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár.