Blogger interjú: Wessely Mártival

Wessely Mártival a Mirelle konyhája szerzőjével beszélgettünk. Márti nem csak főz, hanem több fronton tanítja az érdeklődőket. Ma már a ikerlányaival együtt tevékenykedik a konyhában.

Mondhatni az első generációs gasztrobloggerek közé tartozol. Mit jelent ez számodra?

Boldog tudatot, semmi egyebet. Jó tudni, hogy majdnem úttörőként kezdtem el valamit, legalábbis a magyar vonalon.

A gasztronómiához köthető tevékenységed jóval túlmutat a bloggerségen, miként határozod meg jelenleg magad?

Most már szemlesütés nélkül gasztronómiai újságírónak és tanácsadónak aposztrofálom magam. A bloggerséget ezzel nem tagadtam meg, csak más közegben már másképp mozgok.

Az elmúlt évek alatt megírt cikkek útján és a kíváncsiságom okán váltam újságíróvá. Ez afféle érési folyamat volt, ahol a tudásvágy, a tanulni akarás, a magamban hordozott grafomán attitűd találkozott és forrt valami eggyé.

A gasztronómiai tanácsadás is a folyamatos tapasztalás útján vált részemmé, igaz a lányok előtt is tanácsadóként dolgoztam, bár egy egészen más piaci szegmensben, de azért megvoltak az alapok, volt honnan indulnom.

Mennyire tudatos, hogy te nem csak recepteket írsz, hanem egyben főzni is tanítod az olvasóidat?

Receptet írni önmagában kevés. A receptet ugyanis olvasni is tudni kell. Ha valakinek ez a lépés kimaradt, akkor óhatatlan, hogy akár egy jól megírt, de bizonyos konyhai ismereteket feltételező recepttel is kudarcot vall.

Részemről teljességgel tudatos, hogy nevelni, tanítani szeretném az embereket. A főzőiskolában eltöltött négy év is abban erősített meg, hogy erre szükség van, jobban, mint gondolnánk.

Sok mindent elértél, amit egy blogger ma itthon elérhet. Többek között tanítottál főzőiskolában, rendszeresen főztél a tévében. Van még valami amire még vágysz, de nem valósult meg? 

Az étteremhez kevés vagyok, nem vagyok eléggé őrült, a szó jó értelmében, s enélkül a fanatizmus nélkül meg nincs értelme csinálni. Sokszor elképzeltem magam, ahogyan vezetem a kis kávézómat, a csinos üvegpultban sorakoznak a még meleg, házi süteményeim, aztán rájövök, hogy nem tudom elképzelni, hogy minden áldott nap ezt csináljam. Mert az étterem, kávézó üzemeltetése iszonyatos lemondásokkal jár.

A Nők miatt sem bevállalható, hogy reggeltől-estig a pult mögött álljak, nekik otthonra van szükségük és nem biztos, hogy egy kávézóban kell leckét írni, amíg anya épp kiszolgál.

A könyv más kérdés. Mint tudod, a Nők okán már egyszer írtam - többedmagammal - egy könyvet, ami szerintem mai napig hiánypótló, hiszen az egyetlen gyakorlati tanácsokat tartalmazó könyv a piacon, ami az ikerterheseknek, ikres kismamáknak szól.

A gasztronómiai témájú könyv megírása is itt szunnyad bennem, napról-napra növekedve, de mivel nem hajt senki, így hagyom, hogy akkor szülessen majd meg, amikor nem a határidők miatt jön létre, hanem megérett rá.

A Nők tulajdonképpen hozzá tartoznak a brandedhez. Mit jelent számodra az ikrekkel való főzés?

A Nők nem a brandem, hanem az életem. :) Nem, nem vagyok elvakult anyatigris, egyszerűen szeretek a gyerekeimmel lenni, nézni milyenek, hallgatni őket, tanulni tőlük, tanítani őket. Olykor pont elég a tudat, hogy amíg én írok, addig az egyik lányom mögöttem a szőnyegen rajzol. Ezek a csendes együttlétek megfizethetetlenek.

Együtt főzni igazából mostanság kezdtünk. Valószínűleg jobbat tenne az imázsomnak, ha folyvást a konyhapulton ülve fotóznám őket, amit épp szecskáznak, kavarnak, de korábban kevesebb volt bennük az affinitás és számomra is egyszerűbb a kilencévesek szintjén elmesélni, hogy mit miért és hogyan.

A gépies kuktamunkára való befogásban nem láttam a kreativitást, most már érzem, hogy hogyan tudom efelé irányítani őket.

Ki a kedvenc magyar séfed?

Gál Zsolt. Kedves tanárom és barátom, akitől a hosszú évek alatt nem csak technikai tudásra tettem szert, hanem megismertem, hogy milyen is az igazán jó konyhafőnök. Az ő elhivatottsága, szerénysége, kreativitása és a tanításhoz való elképesztő affinitása számomra példamutató.

Melyik a kedvenc magyarországi éttermed? Mennyire vagy kritikus, ha étterembe mész?

Nincs kedvenc éttermem, mindig vannak aktuális szerelmeim, ahova többször visszamegyek, ahova egy idő után emlékek kötnek. Inkább azt mondanám, hogy vannak fogások, amelyeket bizonyos helyeken szeretek enni.

Tipikusan ilyen a kiveszőben lévő szalontüdő, amit az ÉS-ben kell enni, az omlósra sült libazúza, ami a Macesz Huszárban remek, a pizza, amelyet az Ürömi hüttében készítenek a szám íze szerint, vagy épp a fagylalt, ami idén a Mamo-ban ízlett a legjobban.

Mit hiányolsz a mai magyar gasztronómiai életből?

A sütemények forradalmát. Az éttermi gasztroforradalom lezajlott, a péksütemények frontján már legalább dúl a harc, de a desszertek kapcsán még csak a zsákutcák sorát látom. Én hiszek a házi süteményekben, s nehezen viselem az iparilag előállított torták egyeduralmát.

Persze már itt is, ott is megjelentek műhelyek, ilyen például a Desszert. Ezeket csak egy nagyon szűk réteg ismeri, kevesen érik el. A szélesebb rétegek számára még mindig a 80-as évek kínálata virít a pultokban.

Mi a kedvenc konyhai alapanyagod, melyik a kedvenc eszközöd?

A fűszerekért rajongok. A konyha több pontján, több tárolóban állnak, tematizálva, hogy ha épp a desszert vonalon mozgok (ami gyakorta megesik), akkor csak az a 15-20 fűszer legyen a kezem alatt, ami szóba jöhet.

Kedvenc eszközöm a Microplane reszelő, ami megváltoztatta a citrusok pucolásáról alkotott lesújtó véleményemet.

Mi a legkedvesebb történeted ami a gasztronómiához köthető?

Sok történetem van, de a számomra az egyik legkedvesebb - amelyet épp ezért sokszor mesélek - az az, amikor egy főzőiskolai hétvégén épp a látványkonyhában főztünk, s egyszer csak a hely egyik tulajdonosa, Ági néni finoman kivont a csapatból, magával hívott, majd az ablakon át az éttermi részben ülő egyik párocskára mutatott.

- Mártika! Ezek gasztrobloggerek!
- Miből tetszik gondolni?
- Fotózzák a levest!

S tényleg azok voltak, a Gumimacik blog kedves szerzőpárosa tesztelte épp az éttermet.

Köszönjük az interjút!

Márti blogja:

http://mirelle.hu/

FB oldal:

https://www.facebook.com/pages/Mirelle-konyh%C3%A1ja/109427935749897